Ayumi Hamasaki – Rock’n'Roll Circus

megjelenés: 2010. 04. 14

Ayumi Hamasaki örök! Lassan ezt gondolhatnánk, látva hogy 10 évnyi munkásság és 10 stúdió album után is van még élet. Aki arra gondolna, hogy a Jpop queen csillaga leáldozóban van, nagyon téved. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az immár 11. stúdió album, melynek nagy része Angliában került felvételre, illetve egy újabb turné, az új anyag promotálására.

Az új korong a Rock’n'Roll Circus nevet kapta, utalva hangzásvilágára. Az utóbbi Next Level album bohókás elektronikus hangzása után váltottak a rockosabb, melankolikusabb, kissé keményebb dalokra, melyek közt kötelező jelleggel megbújnak a balladák és a vidámabb, poposabb számok is. Aki azt hinné, hogy egy újabb Guilty anyagot kapnánk (ugyanis annak az albumnak a hangzásvilága volt hasonló jelleggel a rock köré építve), az nagyot téved, ugyanis az itteni dalok már egy jóval érettebb énekesnőt mutatnak.

A cd maga háromféle változatban jött ki, egy normal verzióban, egy cd+dvd verzióban és egy multipack csomagban, melyben megtalálható a cd+dvd verzió, + a 2009-es turné dvd-je megtoldva egypár meglepetés ajándékkal még. Az albumhoz járó dvd-n megtalálható a korong 8 számából készült videóklipp (Sunrise, Sunset, You were…, BALLAD, Microphone, Sexy little things, Lady Dynamite, Don’t look back), és az így készült videók is.
És hogy a borítóról is beszéljek egy kicsit. A képeken használt sok piros illetve telefonfülke, egyértelműen utal Londonra, ugye ez központi szerepet játszik ennél a korongnál, illetve Ayu sapkája is mintha (de csak minthaaa) az Angliai zászlót mintázná. A normal verziós képen szegény elég furcsa fejet vág, de ez legyen a legnagyobb baj.

Tracklist:
01 THE introduction
02 Microphone
03 count down
04 Sunset ～LOVE is ALL～
05 BALLAD
06 Last Links
07 montage
08 Don’t look back
09 Jump!
10 Lady Dynamite
11 Sexy little things
12 Sunrise ～LOVE is ALL～
13 meaning of Love
14 You were…
15 RED LINE ～for TA～ [album version]

01 THE introduction: Mint minden Ayu albumon, itt is bevezetővel indítunk. Igazából egy kategóriába se tudnám besorolni a stílusát, de rock, se pop, se semmi más. Egy kis dobpergés, egy kis mariohangeffektus. A harci készültség jut erről a bevetezőről az eszembe X_D.
10/7

02 Microphone: Rögtön egy tipikus Ayu rock számmal indítunk. Zúzós és kicsit keményebb hangzású, melyet a versszakok közötti orgona dallam tesz még drámaibbá. Az átvezető rész a közepén szép lágyra sikeredett, de ettől nem veszít a dal a rockosságából. A pv hozzá Londonban készült, igen… érdekes képeket vonultat fel benne.
10/8

03 count down: Egy mellékdalocskának tekinthető szám az albumon, klip sem készült belőle és kislemez szám se volt (ilyenből elég kevés van a korongon, szám szerint 3). Egy rockballadáról van szó, melankolikus hangzással. Egy-két helyen hasonlít a Guilty számra, mondjuk számomra ez előny, hiszen azt a dalt is imádtam, így ez is megnyerő lett.
10/9

04 Sunset ～LOVE is ALL～: Rockballada után következzen egy sima, szép, lassú ballada, mely nyugodtságot sugároz és sodródik vele az ember. A dal az énekesnő 2009-es nyári kislemezén jelent meg. Dallama ugyanaz, mint a párjának (Sunrise ~LOVE is ALL~), csupán ez a lassú verziója a számnak, illetve a dalszöveg is részben változott.
10/6.5

05 BALLAD: Remélem a címből mindenkinek lejön, hogy igen, még egy ballada következik. Az énekesnő nem bánt szűkmarkúan most a balladákkal, elárasztott vele jól bennünket. Ez a dala még lassabb, mint az előző (ha ez lehetséges) és sokkal líraibb. Magát a számot egy kínai film ihlette (ne kérdezzétek a címét), de a hangulatán úgy is átjön a kissé tradicionális, keleti hangzás. A dal már kjött 2009 telén kislemezként. A klipjét pedig érdemes megnézni gyönyörű történetet mesél el és a látványvilág is csodás lett.
10/8

06 Last Links: Még mindig egy közepes tempójú rock ballada jön. Kicsit hasonlít a count downhoz, ám nem annyira rockos a hangzásvilága, sokkal könnyedebb annál. Ez a második olyan szám az albumon, melyhez nem készült klip se és kislemezszám se volt. Talán ezért is ez a szám ragadott meg a cd-n a legkevésbé.
10/6

07 montage: 2. átvezető, mely az arisztokratikus, angol viktoriánus stílust hordozza magával.
10/6

08 Don’t look back: angol arisztokratikus átvezető után áttérünk egy teljesen más stílusra, a kissé arabosabb, keletiesebb dallamokhoz (nem is értem hogy rakhatták ezt a számot azután az átvezető után X_D). Az egyik kedvenc dalom az albumon, nem túl gyors, nem is lassú és ez az arabos, keleties hangzás különlegessé teszi a számot. Nem sok ilyen dallal találkozni az énekesnő repertoárjában. A klip hozzá pedig kissé vontatott és semmi köze a dal stílusához (pedig én már vártam itt a dzsinneket meg a lámpásokat) de igen érdekes, érdemes rá 4 percet szánni (én csak úgy hívom: „A kétarcú Ayu” XD)
10/9

09 Jump!: Jöjjön a 3. és egyben utolsó átvezető, mely a gyors, vidám dalokra készít fel. Nagyon jó bulizós szám már önmagában is a dal XD.
10/8

10 Lady Dynamite: Az abszolút kedvenc szám a korongról. Elsőre így cím láttán kissé megijedtem a daltól is meg a pv-től is hogy milyen lehet, de kellemesen csalódtam. Leginkább a My name is WOMEN-hez tudnám hasonlítani mind a stílusát mind a dalszöveg mondanivalóját. A szám kicsit elektros popos hangzású, szerencsére az elektro-t annyira nem vitték túlzásba. A pv-t hozzá pedig érdemes megnézni, már csak azért is, mert nem mindennap találkozik az ember ilyen klippel XD.
10/10

11 Sexy little things: A következő gyorsabb szám, szintén különleges hangzásvilággal, mely kissé swinges és Ayu hangjával aranyosabb is egyben. A dalszöveg eléggé nőközpontú (ami számomra nagy pozitívum) és a stílusa is megnyerő. Amit sajnálok hozzá az a jellegtelen klip, mely szintén Londonban készült és a Microphone folytatásának szánták. Egyszer azonban érdemes megnézni ezt is (már csak az eleje miatt is X_D).
10/9

12 Sunrise ～LOVE is ALL～: A következő szám, szintén gyors, kissé rockosabb (persze csak leheletnyit) és igazi pozitív, nyári érzést kelt az emberben. Nem hiába, a Sunset mellett ez a szám jelent meg 2009 nyarán kislemezként az énekesnőtől. A dallama ugyanaz, mint a Sunseté, itt viszont jóval gyorsabb és pezsdítőbb, és a hangszerelés is kicsit más, illetve a dalszöveg is változott. A klip leginkább az Ayu fanok táborát akarja felvonultatni, semhogy valami történetet vagy jelentést hordozzon magában, de mint minden más Ayu pv-t, ezt is érdemes egyszer legalább megnézni.
10/7.5

13 meaning of Love: A 3. klip nélküli új albumszám is egy ballada, ám ez nélkülöz mindenféle rockosabb hangzást. Aranyos, nyugodt hangzásvilágú, sodródik vele az ember, csakúgy mint az album elején lévő Sunset számnál, viszont itt a dallam is meg az aláfestés is sokkal jobban tetszik. Kihallani belőle a zenedobozokból felcsendülő dallamot.
10/8

14 You were…: Ismét csak egy ballada, mely a 2009-es téli kislemezen jelent meg. A klip hozzá itt is számomra eléggé érthetetlen, de bizonyára megvan a jelentése itt is ^^”. Annyira nem fogott meg, tipikus Ayu ballada, a refrénnél egy kicsit rockos háttérzenével.
10/7

15 RED LINE -for TA- [album version]: A 15. és egyben utolsó dalt a fanok számára írta az énekesnő köszönetképp a támogatásukért. Ez egy nagyon szép gesztus tőle. Sokan semmilyennek és feleslegesnek tartják a dalt, számomra azonban nagyon szép, aranyos és egyben kedves. Közepes tempójú, vidám és pozitív érzetet sugároz a maga módján. A szám már megjelent kislemezként 2009 telén, az album verzió csak annyiban más, hogy a vége hosszabb lett a sok na-na-na dalolászással ^^”.
10/7.5

Az énekesnő mostani albuma számomra sok meglepetést okozott. Elsőként, hogy igencsak megritkult az átvezetők száma. Míg régebben jó 4-5db átvezető volt akár és hosszuk igencsak túllépte a 2 percét is, ez most változott. Csak 3 darab lett belőle és egyik se több 2 percnél, ráadásul a Jump!-on kívül nem is túl kiemelkedőek (legalábbis számomra). A másik meglepetés, hogy igen sok klip készült az album számaihoz, rég láttam már albumot 8 pv-vel Ayutól. Ez szintén dicsérendő, hogy ennyi munkát belefektetett a mostani anyagába. A 3. meglepetés a balladák száma, legyen akár rockos vagy csak standard lassú, akkor is sok. Hogy ez jó vagy rossz, mindenki döntse el maga, számomra is-is. A Next Level után újdonság volt, mivel ott csak 3 volt jelen (vagy 2, ha szigorúan nézzük). A 4. megemlítendő dolog még az album felépítettsége. Érdekes, hogy most a lassú dalok kerültek előtérbe, nemcsak számuk miatt, de azok is került a számlistán előre az albumon. Ez pozitív dolog számomra, hiszen így nem válik ez albuma se sablonossá, nem lehet egy régebbivel se összehasonlítani. Ez pedig fontos Ayu számára is, elvégre a túlélés kulcsa a megújulás ebben a szakmában.
Összességében egy gyönyörű, változatos új albumot kaptunk Ayutól, melyben látszik, hogy rengeteg energiát és munkát fektetett. Ez pedig dicsérendő. Remélem ezután is csak ilyen jó anyagot kapunk tőle.

Értékelés:
Összesen: 10/8